BevezetéseHomokfúvás

A homokfúvás kifejezés a csiszolóanyag felületre történő sűrített levegővel történő fújását írja le. Bár a homokfúvást gyakran használják az összes szemcseszórási módszer gyűjtőfogalmaként, ez különbözik a szemcseszórástól, ahol a csiszolóanyagot egy forgókorong hajtja meg.

A homokfúvással eltávolítják a festéket, rozsdát, törmeléket, karcolásokat és öntési nyomokat a felületekről, de az ellenkező hatást is elérheti a felületek maratásával textúra vagy dizájn hozzáadásával.

A homokot ma ritkán használják a homokfúvásban az egészségügyi kockázatok és a nedvességtartalommal kapcsolatos problémák miatt. Az olyan alternatívák, mint az acélszemcse, az üveggyöngyök és az alumínium-oxid, ma már sok más típusú sörétes közeg között előnyben részesítettek.

A homokfúvás sűrített levegőt használ a koptató anyagok mozgatására, ellentétben a sörétszórással, amely kerekes fúvórendszert és centrifugális erőt alkalmaz a meghajtáshoz.

Mi az a homokfúvás?

A homokfúvás, amelyet gyakran abrazív szemcseszórásnak is neveznek, a felületi szennyeződések eltávolítására szolgáló módszer, simára érdes felületek, valamint sima felületek érdesítése. Ez egy meglehetősen alacsony költségű technika olcsó felszerelésének köszönhetően, és egyszerű, miközben kiváló minőségű eredményeket biztosít.

A homokfúvást a szemcseszóráshoz képest kíméletesebb koptatószórási technikának tekintik. Az intenzitás azonban változhat a homokfúvó berendezés típusától, a sűrített levegő nyomásától és a használt csiszolóközeg típusától függően.

A homokfúvás a csiszolóanyagok széles választékát kínálja, amelyek hatékonyak a különböző alkalmazásokban, például eltávolítják a festéket és a felületi szennyeződéseket, amelyek enyhébb intenzitásúak. Az eljárás ideális az érzékeny elektronikai alkatrészek és a korrodált csatlakozók kíméletes tisztítására is. Más homokfúvási alkalmazások, amelyek nagyobb koptató hatást igényelnek, használhatnak nagynyomású beállítást és koptatóbb szóróanyagot.

Hogyan működik a homokfúvás folyamat?

A homokfúvási folyamat úgy működik, hogy homokfúvó segítségével homokfúvó anyagot juttatnak a felületre. A homokfúvónak két fő alkatrésze van: a szóróedény és a légbeömlő. A szemcseszóró edény tartja a csiszolóanyagot, és egy szelepen keresztül vezeti át a részecskéket. A levegőbemenetet egy légkompresszor hajtja, amely nyomást gyakorol a kamrában lévő közegekre. Nagy sebességgel lép ki a fúvókából, és erővel hat a felületre.

A homokfúvással eltávolítható a törmelék, megtisztítható a felület, eltávolítható a festék, és javítható az anyag felületi minősége. Eredménye nagymértékben függ a csiszolóanyag típusától és tulajdonságaitól.

A modern homokfúvó berendezésekben van egy visszanyerő rendszer, amely összegyűjti a használt médiát és újratölti a szóróedényt.

Homokfúvó berendezések

Kompresszor – A kompresszor (90-100 PSI) nyomás alatti levegőellátást biztosít, amely a csiszolóanyagot az anyag felületére juttatja. A nyomás, a térfogat és a lóerő gyakran azok a kulcstényezők, amelyeket figyelembe kell venni a megfelelő homokfúvó kompresszor kiválasztásakor.

Homokfúvó – A homokfúvók (18-35 CFM – köbláb/perc) sűrített levegővel juttatják a csiszolóanyagot az anyagra. Az ipari homokfúvók nagyobb térfogatáramot igényelnek (50-100 CFM), mivel nagyobb az alkalmazási területük. Háromféle homokfúvó létezik: gravitációs táplálású, nyomásfúvós (pozitív nyomású) és szifonos homokfúvós (negatív nyomású).

Robbantószekrény – A robbantószekrény egy hordozható robbantóállomás, amely egy kicsi és kompakt, zárt rendszer. Általában négy részből áll: a szekrényből, a szemcseszórási rendszerből, az újrahasznosításból és a porgyűjtésből. A robbantási szekrények működtetése a kezelő kezében lévő kesztyűlyukakkal és a robbanás vezérlésére lábpedállal történik.

Robbanásszoba – A robbantószoba olyan létesítmény, amely különféle berendezések elhelyezésére alkalmas, amelyeket általában kereskedelmi célokra használnak. Repülőgép-alkatrészek, építőipari berendezések és autóalkatrészek kényelmesen homokfúvhatók egy robbantási helyiségben.

Szórás-visszanyerő rendszer – A modern homokfúvóberendezések olyan robbanás-visszanyerő rendszerekkel rendelkeznek, amelyek visszanyerik a homokfúvás közeget. Ezenkívül eltávolítja a szennyeződéseket, amelyek a média szennyeződését okozhatják.

Kriogén tisztítórendszer – A kriogén tisztítórendszerek alacsony hőmérséklete lehetővé teszi az anyagok, például a fröccsöntött, magnézium, műanyag, gumi és cink biztonságos lemosását.

Nedves szemléltető berendezés – A nedves szemcseszórás során vizet építenek be a csiszolóanyagba, hogy csökkentsék a súrlódásból eredő túlmelegedést. Szintén kíméletesebb kopási módszer a száraz szemcseszóráshoz képest, mivel csak a munkadarab célterületét súrolja.

Homokfúvás közeg

Ahogy a neve is sugallja, a homokfúvás korábbi formái a rendelkezésre állás miatt elsősorban homokot használtak, de ennek voltak hátrányai a nedvességtartalom és a szennyeződések formájában. A homokkal, mint csiszolóanyaggal kapcsolatos fő aggodalom az egészségügyi kockázatok. A homok szilícium-dioxid porszemcséinek belélegzése súlyos légúti betegségeket okozhat, beleértve a szilikózist és a tüdőrákot. Így manapság a homokot ritkán használják, és a modern csiszolóanyagok széles skálája váltotta fel.

A szóróanyag a kívánt felületi minőségtől vagy alkalmazástól függően változik. Néhány gyakori robbantási közeg:

Alumínium-oxid szemcse (8-9 MH – Mohs keménységi skála) – Ez a szórható anyag rendkívül éles, így tökéletes az előkészítéshez és a felületkezeléshez. Költséghatékony, mivel sokszor újrafelhasználható.

Alumínium-szilikát (szénsalak) (6-7 MH) – Ez a széntüzelésű erőművek mellékterméke olcsó és kihagyhatatlan közeg. Az olaj- és hajógyári ipar nyílt robbantási műveletekben használja, de mérgező, ha a környezetnek van kitéve.

Zúzott üvegszemcse (5-6 MH) – Az üvegszemcseszóráshoz újrahasznosított üveggyöngyöket használnak, amelyek nem mérgezőek és biztonságosak. Ezt a homokfúvó anyagot a bevonatok és a szennyeződések eltávolítására használják a felületekről. A zúzott üvegszemcse vízzel is hatékonyan használható.

Szóda (2,5 MH) – A hidrogén-karbonát szódafúvás hatékonyan eltávolítja a fémrozsdát és tisztítja a felületeket anélkül, hogy károsítaná az alatta lévő fémet. A nátrium-hidrogén-karbonátot (szódabikarbónát) alacsony, 20 psi nyomáson hajtják, összehasonlítva a szokásos, 70–120 psi nyomású homokfúvással.

Acélszemcse és acélsörét (40-65 HRC) – Az acél csiszolóanyagokat felület-előkészítési folyamatokhoz, például tisztításhoz és maratáshoz használják, gyors lehúzó képességük miatt.

Staurolit (7 MH) – Ez a szóróanyag vas- és szilikahomok-szilikát, amely ideális vékony rozsdás vagy bevonatú felületek eltávolítására. Általában acélgyártáshoz, toronyépítéshez és vékony tárolóedényekhez használják.

A fent említett médián kívül még bőven elérhetőek. Használható szilícium-karbid, amely a legkeményebb koptatóanyag, valamint szerves sörét, például dióhéj és kukoricacsutka. Egyes országokban a mai napig használják a homokot, de ez a gyakorlat megkérdőjelezhető, mivel az egészségügyi kockázatok nem indokoltak.

Shot Media Properties

Minden típusú felvételi adathordozónak ez a 4 fő tulajdonsága van, amelyeket a kezelők figyelembe vehetnek, amikor kiválasztják, hogy mit használjanak:

Alak – A szögletes hordozó éles, szabálytalan élekkel rendelkezik, így például hatékonyan eltávolítja a festéket. A kerek hordozó gyengédebb csiszolóanyag, mint a szögletes, és polírozott felületet hagy maga után.

Méret – A homokfúváshoz használt általános hálóméretek a 20/40, 40/70 és 60/100. A nagyobb hálóprofilokat agresszív alkalmazásra, míg a kisebb hálóprofilokat tisztításra vagy polírozásra használják a késztermék előállításához.

Sűrűség – A nagyobb sűrűségű közeg nagyobb erőt fog kifejteni a fémfelületen, mivel egy szórótömlő rögzített sebességgel hajtja.

Keménység – Keményebb abrasives nagyobb hatást gyakorol a profilfelületre, mint a lágyabb csiszolóanyagok. A közeg keménységét homokfúvás céljából gyakran a Mohs-féle keménységi skálán (1-10) mérik. A Mohs az ásványi anyagok és szintetikus anyagok keménységét méri, és a különböző ásványok karcállóságát a keményebb anyagok lágyabb anyagok megkarcolására való képességén keresztül jellemzi.