TényezőkAbefolyásolja aWfüleHydraulikusSés robbantásFrázkódásNszivárog

A fúvóka hidraulikus homokfúvó sugár általi kopása elsősorban a fúvóka belső falán lévő homokszemcsék eróziós kopása. A fúvóka kopása a fúvóka belső falára ható homoksugár hatásának az eredménye. Általában úgy gondolják, hogy a fúvóka belső felületének kopás miatti makroszkopikus térfogatvesztesége az anyag egyetlen homokszemcse becsapódása által okozott mikroszkopikus térfogatveszteségének felhalmozódása következtében jön létre. A homok eróziós kopása a fúvóka belső felületén elsősorban három formát foglal magában: mikrovágási kopást, fáradási kopást és rideg törési kopást. Bár a három kopási forma egyidejűleg jelentkezik, a fúvóka anyagának és a homokszemcsék jellemzőinek eltérő tulajdonságai miatt eltérő az ütközés utáni igénybevételi állapot, és eltérő a három kopási forma aránya.

1. A fúvóka kopását befolyásoló tényezők

1.1 A fúvóka anyagi tényezői

Jelenleg a sugárfúvókák gyártásához általánosan használt anyagok főként szerszámacél, kerámia, keményfém, mesterséges drágakövek, gyémánt és így tovább. Amikroszerkezet, Az anyag keménysége, szívóssága és egyéb fizikai és mechanikai tulajdonságai fontos hatással vannak a kopásállóságára.

1.2 A belső áramlási csatorna szerkezetének alakja és geometriai paraméterei.

A szerző a különböző típusú fúvókák szimulációjával megállapította, hogy a hidraulikus homokfúvós rendszerben az állandóan változtatható sebességű fúvóka jobb, mint az áramvonalas fúvóka, az áramvonalas fúvóka jobb, mint a kúpos fúvóka, és a kúpos fúvóka jobb, mint a kúpos fúvóka. A fúvóka kimeneti átmérőjét általában a sugár áramlási sebessége és nyomása határozza meg. Ha az áramlási sebesség változatlan, ha a kimeneti átmérő csökken, a nyomás és az áramlási sebesség megnő, ami növeli a homokszemcsék ütközési kinetikai energiáját és növeli a kilépő szakasz kopását. A sugárfúvóka átmérőjének növelése növeli a tömegkopást is, de ekkor a belső felületveszteség csökken, ezért a legjobb fúvókaátmérőt kell kiválasztani. Az eredményeket a fúvóka áramlási mezőjének numerikus szimulációjával kapjuk különböző összehúzódási szögekkel.

Összegezve fvagy kúpos fúvóka, minél kisebb az összehúzódási szög, annál stabilabb az áramlás, annál kisebb a turbulens disszipáció, és annál kisebb a fúvóka kopása. A fúvóka egyenes hengeres szakasza az egyenirányító szerepet tölti be, hossz-átmérő aránya pedig a fúvóka hengerszakaszának hosszának a kiömlő átmérőjéhez viszonyított arányára vonatkozik, amely a kopást befolyásoló fontos paraméter. A fúvóka hosszának növelése csökkentheti a kimenet kopási sebességét, mivel a kopási görbe útja a kimenetig meghosszabbodik. A bemenetaA fúvóka szöge közvetlen hatással van a belső áramlási járat kopására. Amikor a bemeneti összehúzódásangle csökken, a kimeneti kopás mértéke lineárisan csökken.

1.3 Belső felület érdessége

A fúvóka belső falának mikrodomború felülete nagy ütésállóságot biztosít a homokfúvással szemben. A homokszemcsék becsapódása a kidudorodó részre a felületi mikrorepedések tágulását okozza, és felgyorsítja a fúvóka koptató kopását. Ezért a belső fal érdességének csökkentése segít csökkenteni a súrlódást.

1.4 A homokfúvás hatása

A kvarchomokot és a gránátot gyakran használják a hidraulikus homokfúvással végzett repesztéshez. A fúvóka anyagán lévő homok eróziója a kopás fő oka, így a homok típusa, alakja, szemcsemérete és keménysége nagyban befolyásolja a fúvóka kopását.